Halmihegy – Avasújváros Nagyhegy borút
Halmi község
Halmi a legismertebb epertermelő község. Az epertermesztés melletti másik, hasonlóan jelentős elfoglaltság a szőlészet, a halmi borok megyei
regionális szinten is elismertek. Egyéb környékbeli látnivalók és érdekességek: Szarvaskő, a halmihegyi almabor, a halmi református templom, a hősök emlékműve, a Túrmenti Természetvédelmi Terület – amely kitűnő helyszín a kerékpározásra, Vigh István állandó festészeti kiállítása (a község polgármesteri hivatalának folyosóin található, a festőművész ajándéka szülőfalujának), Halmi község napja, mely május utolsó hétvégéjén kerül megrendezésre, a községi vásár, melyet minden hónap második csütörtökén tartanak, valamint a helyi szinten jelentős templombúcsúk.

Tamásváralja
Tamásváralja közigazgatásilag Batarcs község része. A legjelentősebb látnivalói közül megemlíthetjük a közeli dombon található várromot, a református templomot, a Szarvaskőt, valamint kirándulóhelyekként a Szarka kútját, a Farkas-kutat, a Szarvas-kutat, Várhegyet, Kincsest.

Túrterebes község
Túrterebes község közigazgatásilag három településből áll: Túrterbes, Túrterebes-telep és Túrterebes Szőlőhegy. A környékbeli ásatások leletei alapján Túrterebes község vidéke már a kőkorszakban is lakott terület volt. A jelentősebb látnivalók: a Perényi kastély, a református templom, a római-katolikus templom, a szovjet hadifogságba elhurcoltak emlékműve.

Kányaháza község

A borvidékeket felfűző turisztikai útvonal az avasújvárosi Nagyhegy felé folytatódik. Egyaránt megközelíthető Kányaházán és Sárközújlakon keresztül. Kányaháza község az Avasi-medence nyugati részén található, magának a megyének pedig az észak-keleti részén, 40 km-re a megyeszékhelytől. A környékbeli látnivalók a következők: a gyűjtőtó, az ortodox katedrális, a múzeum-tájház, a lekencei fatemplom és a Túrmenti Természetvédelmi Terület.

Avasújváros
A borút folytatódhat Sárközújlakot érintve is, ahol érdemes megtekinteni a Vécsey-kastélyt, mely 1760-ban épült és a megye a barokk építészetének egyik jelentős darabja. Négyszög alaprajzú, három szintes és egy angol kert veszi körül, mely sétákra ideális hely. Másik fontos látnivaló az 1457-ben épült református templom, melyet bár 1779-ben jelentősen módosítottak, de nagyrészt így is megőrizte gótikus építészeti jegyeit és díszítőelemeit. Avasújváros vidékére érve, melyhez közigazgatásilag hozzátartozik még: Rózsapallag, Rózsapallaghegy, Kőszegremete és Avasújváros Nagyhegy, a turisták megkóstolhatják a helyi borokat, (például a helybéli borversenyek alkalmával, februárban). A felsoroltak mellett más idegenforgalmi nevezetességek: a kőszegremetei Széchenyi emlékmű, a Muzsdalyi-tó üdülő-övezete, valamint egy különleges zarándokhely, az avasújvárosi Portăriţa kolostor. A borversenyek mellett jelentős helyi események még a pálinkaversenyek és a július utolsó vasárnapján megtartott községnapok.

Nagykároly – Szilágypér borút
Nagykároly
Nagykároly megyei jogú város Románia észak-nyugati részén található, 99 km-re Nagyváradtól. Szatmár megye dél-nyugati részén fekszik, síkvidéken, 35 km-re a megyeszékhelytől. Nagykároly város kedvező földrajzi fekvése lehetővé tette a növénytermesztést, majd a kereskedelem kialakulását már a régmúlt időktől fogva. Kezdetben kis kézműves műhelyek jelentek meg, melyek a későbbi szolgáltatások, illetve az ipari termelés alapját képezték. A növénytermesztés legjelentősebb kultúrái a gabonafélék, a cukorrépa, de főként a szőlő és a napraforgó. Nagykárolyban különleges hagyománya van a szőlőtermesztésnek. A szőlészek a Szent Orbán Borlovagrendbe tömörülnek, amely az idén már a XV. alkalommal szervezte meg a nemes borok
versenyét Nagykárolyban. A nagykárolyi borok az utóbbi évben jelentős minőségi javuláson estek át. Erre a következtetésre jutottak a 2013 márciusi borversenyen résztvevő szakértők, a helyi sajtóban megjelent hírek szerint, miután elemezték a versenyre benevezett 126 bormintát. A környéken számos látnivaló tekinthető meg, mint például a nagykárolyi Károlyi kastély. Története 1482-re nyúlik vissza. A vár jelentős szerepet játszott a XVII. század folyamán, az egyik legjelentősebb erődítmény volt Erdély nyugati határán.
A kastély jelentősége megnőtt az 1661-1666 között zajlott átépítése után. Kiemelkedő fontosságú szerepe volt a II Rákóczi Ferenc vezette Habsburg ellenes szabadságharc idején (1703-1711). A kastélyt a fejedelem hadserege megostromolta, de néhány nap után Károlyi Sándor áttér a kurucokhoz, a fejedelem pedig kinevezi a hadsereg parancsnokává. 1705-ben a kastélyt megtámadják az osztrákok és részben lerombolják, de még ugyanazon évben helyreállítják. Mivel a XVIII. század végére a vár védelmi szerepe megszűnt, Károlyi József a várfalak lebontása és a vársáncok betömése mellett döntött. Megőrizve az épület alapját és néhány falát, a későbbiekben egy négyszög alaprajzú, kétszintes kastélyt építtetett. A barokk stílusú épületet 1794-ben fejezték be, földszintjén 20, emeletén pedig 21 szobával, valamint egy kápolnával. Ugyanebben az időszakban alakítják ki a ritka növényekkel betelepített kastélykertet és a 24 ló befogadására alkalmas lovardát. Az 1834-es földrengés során a kastély jelentősen megrongálódott, helyreállítása csak 1894-1896 között valósult meg. Ezen munkálatok során a kastélyt jelentősen módosítják, főhomlokzatát egy újabb szinttel bővítik és hozzáépítenek három kisebb és négy nagyobb tornyot. Az átépítés neogótikus stílusban történt Meining Arthur műépítész irányításával, helyi mesterek közreműködésével. A jelenlegi épület védelmi elemei (bástyák, vizesárok) csak dekorációs célt szolgálnak. Az épület belső díszítő elemei, ajtók, ablakok, a belső lépcső korlátja és a kovácsoltvas részek helyi mesterek munkái. A hall a vendégek fogadását szolgálta, a földszinti termekben kaptak helyet az étkezők és a konyha, míg az első és második emelet lakószint volt. Jelenleg a kastélyban egy történeti és egy természettudományi kiállítás található, illetve itt kapott helyet egy több mint 80.000 kötetet számláló könyvtár. A kastély körül az 1700-as években egy barokk stílusú, szép kertet alakítottak ki. Az 1790-es években Bode György kertész egy angol parkot létesít az új kastély körül. A kert részét képezte egy egzotikus növényekkel betelepített melegház is. A kastélykert mai kiterjedése 12 ha. Számos növényritkaságot rejt (208 fafajta és alfajta), ezért 1982-ben védett arborétummá nyilvánították (a kastély előtti, 205 cm átmérőjű óriás platánt 1810-ben ültették). Más idegenforgalmi célpontok: az 1907-ben épített Városi Színház, a volt Diákklub – polgári iskola, mely 1779-ben épült, a Hősök Emlékműve – Vida Géza szobrász és Anton Dâmboianu műépítész közös alkotása. Az 1964-ben felavatott, fehér kőből készült emlékmű méretei igazán imponálóak: a frontrésze 18 m, a szélessége 5 m és magassága 12 m. Az emlékezés eme jelképe 5 elemből tevődik össze, mindegyik szimbolikus jelentéssel bír: egy paraszt-arc, amely az önbecsülés és az állhatatosság jelképe (a paraszt-felkeléseket idézi), egy kapu-rész, melyen a máramarosi faragott kapukat idéző díszítések láthatók („az áldozatok kapuja”), egy virágot ültető nő alakja (a megújulás jelképe), egy katona arca, amely kemény vonásaival és tömegével nyűgöz le, valamint egy obeliszk, amelynek alakja a máramarosi fatemplomok tornyait idézi (az örök tűz szimbóluma).

Tasnád város
A Nagykároly-Szilágypér útvonalon, Szilágypér község közelében található Tasnád város, ennek turisztikai célpontjai: az ortodox templom, a gótikus református templom, a XVIII. századi műemléképületben működő városi múzeum. Tasnád, a 72°C hőmérsékletű hévizes telepeinek köszönhetően regionális és megyei érdekeltségű gyógyfürdő is egyben, kiépített gyógyfürdővel, kezelő-központtal és további, hozzá kapcsolódó létesítményekkel.

Szilágypér község
Szilágypér község Szatmár megye dél-nyugati részén található az Ér folyó bal partján, 32 km-re Nagykárolytól, 24 km-re Tasnádtól. Az Erdélyi Szigethegység hegylábi dombjai és a Tisza Alföldjének találkozási övezetében terül el. A község határos Bihar megyével. A helyi lakosság fő jövedelemforrása a mezőgazdaság, ezen belül a gabonatermesztés mellett jelentős a szőlő és gyümölcs termesztés is. A Szilágypérben érlelt bort már a XVII. században említik, a község ekkor a Kárpát-medence egyik leghíresebb bortermelő vidékeként ismert. A XIX. században a térség szőlőültetvényeit elpusztított a filoxéra, ezután amerikai fajokat telepítettek be. Mára a szőlőművelés és a bortemelés újjáéledőben van, az itteni borok rendre érmeket nyernek a regionális borversenyeken. A községben kisebb szőlő-feldolgozó üzemek működnek, ami az első lépést jelenti a formális, üzem-szerű termelési és értékesítési állapot elérése felé. A községben szálláshelyek a családi házakban vannak, de Tasnád város közelsége lehetőséget nyújt a borturizmus további fejlődésére. Más látnivalók: szilágypéri református templom, szilágypéri ortodox templom, tasnádszarvadi ortodox templom, az 1584-ben épült Ibrányi(Eördögh)-udvarház, valamint két horgásztó. Jelentős helyi esemény a nemes borok versenye, de a jellegzetes szilágypéri pincesor is látogatásra érdemes. Az utóbbi hét évben nagyon népszerűvé váltak a bortermelők és a borfogyasztók körében a Szilágypérben, Halmiban, Nagykárolyban és más megyebeli településeken tartott regionális borversenyek, melyeket a nagykárolyi Szent Orbán Borlovagrend szervez.

Hadad – Szatmárhegy borút
Hadad község
Hadad községet már 1210-ben említik a dokumentumok, mint várat. Hadad évezredes történelme folyamán jelentős katonai és gazdasági szerepet töltött be a környéken. Köszönhető ez földrajzi fekvésének, mivel Erdély és a Magyar Alföld kapujában fekszik. A település és a vár történelme szorosan összefonódik a Jakcs nemesi család történetével, melynek tulajdonában volt egészen kihalásukig. A környék fontos látnivalói, a hadadi Wesselényi Dégenfeld kastély (1763), a hadadi református templom, a hadadi evangélikus templom, a lelei Szent Arkangyalok fatemplom, a lelei református templom és fa haranglába, a hadadnádasdi református templom.

Dobra
Dobra település Szopor község részét képezi. A helység határában számos földbe mélyített borpince található. A környék jelentősebb látnivalói: a felsőszopori és a nántűi ortodox templom, a felsőszopori múzeum. A közelmúltban több mint 200 hektáron nemesszőlő ültetvényeket telepítettek, így a környéknek nagy esélye van, hogy a jövőben egy jelentős bortermelő központtá váljon.

Krasznabéltek község
Krasznabéltek községhez 5 település tartozik a központon kívül: Magyargéres, Szakasz, Gyöngy, Krasznasándorfalu és Alsóboldád. 35 km-re délre található Szatmárnémetitől. Egy jellemzően agrár község, melyben különös jelentőséggel bírnak a több száz hektáron elterülő, a vidéken (már Károlyi Sándor gróf által is) telepített szőlőültetvények, melyeket borospincék sora övez. A Krasznabéltek környékére 1712- ben letelepült svábok körében a bortermelésnek igazi kultusza alakult ki. A XIX. századi filoxéra járvány után a svábok Krasznabéltekre Franciaországból, Burgundia vidékén termesztett szőlőfajokat telepítettek be, melyek mindmáig megmaradtak. Krasznabéltekre jellemzőek a családi pincék (több, mint 360), melyeknek hossza eléri az 50 m-t, három szintes építmények, a szőlővel betelepített domb lejtőjébe vannak mélyítve. Krasznabélteki látnivalók és események: a pincesor, a krasznabélteki termálfürdő, ( vize 64 ͦC-os, vízhozama 12l/s), a krasznabélteki római katolikus templom, a magyargéresi református templom, az alsóboldádi fatemplom, valamint a Krasznabélteken megrendezésre kerülő októberi Szüreti Bál és a márciusi falusi vásár. A szomszéd községben, Királydarócon, megtekinthető a Krasznacégényi kolostor.

Erdőd
A szatmári borút ezen szakaszán Erdőd város következik, Szatmár megye ötödik legnépesebb települése. Hozzá tartozik még: Erdődhegy, Lajosmajor (Baba Novac), Oláhgyűrűs, Madarász és Sóspuszta. Itt található az erdődi vár, Petőfi Sándor emlékműve, de emellett Erdőd vidéke gazdag szőlősökben, gyümölcsösökben, a helységet körülvevő, kikapcsolódást kínáló erdőkben.

Szatmárhegy
A következő megálló a megye észak-nyugati részén elhelyezkedő Szatmárhegy, mely 20 km-re található a megyeszékhelytől. A település fő mezőgazdasági tevékenységei a szőlő- és az epertermesztés. Jelentősebb látnivalói a környék öt ortodox temploma és a település református temploma, mely műemlék.

Szatmárnémeti
A Hadad, Dobra, Krasznabéltek, Szakasz, Erdőd, Szatmárhegy borút folytatható egy rövid betekintéssel a megyeszékhelyre. Jelentősebb látnivalói: a Tűzoltótorony, a római katolikus székesegyház, a Láncostemplom, a Mária Elszenderedése titulusú ortodox templom, a Megyei Múzeum, az Északi színház, a Püspöki-palota, a Csizmadia-szín, az Ormos-ház.




www.inforegio.ro
Investim în viitorul tău! Proiect selectat în cadrul Programului Operaţional Regional şi cofinanţat de Uniunea Europeană prin Fondul European pentru Dezvoltare Regională.

Conţinutul acestui material nu reprezintă în mod obligatoriu poziţia oficială a Uniunii Europene sau a Guvernului României.
Pentru informaţii detaliate despre celelalte programe cofinanţate de Uniunea Europeană, vă invităm să vizitaţi www.fonduri-ue.ro