NAGYKÁROLY
Nagykároly megyei jogú város Románia észak-nyugati részén található, 99 km-re Nagyváradtól. Szatmár megye dél-nyugati részén fekszik, síkvidéken, 35 km-re a megyeszékhelytől. Nagykároly város kedvező földrajzi fekvése lehetővé tette a növénytermesztést, majd a kereskedelem kialakulását már a régmúlt időktől fogva. Kezdetben kis kézműves műhelyek jelentek meg, melyek a későbbi szolgáltatások, illetve az ipari termelés alapját képezték. A növénytermesztés legjelentősebb kultúrái a gabonafélék, a cukorrépa, de főként a szőlő és a napraforgó. Nagykárolyban különleges hagyománya van a szőlőtermesztésnek. A szőlészek a Szent Orbán Borlovagrendbe tömörülnek, amely az idén már a XV. alkalommal szervezte meg a nemes borok
versenyét Nagykárolyban. A nagykárolyi borok az utóbbi évben jelentős minőségi javuláson estek át. Erre a következtetésre jutottak a 2013 márciusi borversenyen résztvevő szakértők, a helyi sajtóban megjelent hírek szerint, miután elemezték a versenyre benevezett 126 bormintát. A környéken számos látnivaló tekinthető meg, mint például a nagykárolyi Károlyi kastély. Története 1482-re nyúlik vissza. A vár jelentős szerepet játszott a XVII. század folyamán, az egyik legjelentősebb erődítmény volt Erdély nyugati határán.
A kastély jelentősége megnőtt az 1661-1666 között zajlott átépítése után. Kiemelkedő fontosságú szerepe volt a II Rákóczi Ferenc vezette Habsburg ellenes szabadságharc idején (1703-1711). A kastélyt a fejedelem hadserege megostromolta, de néhány nap után Károlyi Sándor áttér a kurucokhoz, a fejedelem pedig kinevezi a hadsereg parancsnokává. 1705-ben a kastélyt megtámadják az osztrákok és részben lerombolják, de még ugyanazon évben helyreállítják. Mivel a XVIII. század végére a vár védelmi szerepe megszűnt, Károlyi József a várfalak lebontása és a vársáncok betömése mellett döntött. Megőrizve az épület alapját és néhány falát, a későbbiekben egy négyszög alaprajzú, kétszintes kastélyt építtetett. A barokk stílusú épületet 1794-ben fejezték be, földszintjén 20, emeletén pedig 21 szobával, valamint egy kápolnával. Ugyanebben az időszakban alakítják ki a ritka növényekkel betelepített kastélykertet és a 24 ló befogadására alkalmas lovardát. Az 1834-es földrengés során a kastély jelentősen megrongálódott, helyreállítása csak 1894-1896 között valósult meg. Ezen munkálatok során a kastélyt jelentősen módosítják, főhomlokzatát egy újabb szinttel bővítik és hozzáépítenek három kisebb és négy nagyobb tornyot. Az átépítés neogótikus stílusban történt Meining Arthur műépítész irányításával, helyi mesterek közreműködésével. A jelenlegi épület védelmi elemei (bástyák, vizesárok) csak dekorációs célt szolgálnak. Az épület belső díszítő elemei, ajtók, ablakok, a belső lépcső korlátja és a kovácsoltvas részek helyi mesterek munkái. A hall a vendégek fogadását szolgálta, a földszinti termekben kaptak helyet az étkezők és a konyha, míg az első és második emelet lakószint volt. Jelenleg a kastélyban egy történeti és egy természettudományi kiállítás található, illetve itt kapott helyet egy több mint 80.000 kötetet számláló könyvtár. A kastély körül az 1700-as években egy barokk stílusú, szép kertet alakítottak ki. Az 1790-es években Bode György kertész egy angol parkot létesít az új kastély körül. A kert részét képezte egy egzotikus növényekkel betelepített melegház is. A kastélykert mai kiterjedése 12 ha. Számos növényritkaságot rejt (208 fafajta és alfajta), ezért 1982-ben védett arborétummá nyilvánították (a kastély előtti, 205 cm átmérőjű óriás platánt 1810-ben ültették). Más idegenforgalmi célpontok: az 1907-ben épített Városi Színház, a volt Diákklub – polgári iskola, mely 1779-ben épült, a Hősök Emlékműve – Vida Géza szobrász és Anton Dâmboianu műépítész közös alkotása. Az 1964-ben felavatott, fehér kőből készült emlékmű méretei igazán imponálóak: a frontrésze 18 m, a szélessége 5 m és magassága 12 m. Az emlékezés eme jelképe 5 elemből tevődik össze, mindegyik szimbolikus jelentéssel bír: egy paraszt-arc, amely az önbecsülés és az állhatatosság jelképe (a paraszt-felkeléseket idézi), egy kapu-rész, melyen a máramarosi faragott kapukat idéző díszítések láthatók („az áldozatok kapuja”), egy virágot ültető nő alakja (a megújulás jelképe), egy katona arca, amely kemény vonásaival és tömegével nyűgöz le, valamint egy obeliszk, amelynek alakja a máramarosi fatemplomok tornyait idézi (az örök tűz szimbóluma).

TASNÁD VÁROS
A Nagykároly-Szilágypér útvonalon, Szilágypér község közelében található Tasnád város, ennek turisztikai célpontjai: az ortodox templom, a gótikus református templom, a XVIII. századi műemléképületben működő városi múzeum. Tasnád, a 72°C hőmérsékletű hévizes telepeinek köszönhetően regionális és megyei érdekeltségű gyógyfürdő is egyben, kiépített gyógyfürdővel, kezelő-központtal és további, hozzá kapcsolódó létesítményekkel.

SZILÁGYPÉR KÖZSÉG
Szilágypér község Szatmár megye dél-nyugati részén található az Ér folyó bal partján, 32 km-re Nagykárolytól, 24 km-re Tasnádtól. Az Erdélyi Szigethegység hegylábi dombjai és a Tisza Alföldjének találkozási övezetében terül el. A község határos Bihar megyével. A helyi lakosság fő jövedelemforrása a mezőgazdaság, ezen belül a gabonatermesztés mellett jelentős a szőlő és gyümölcs termesztés is. A Szilágypérben érlelt bort már a XVII. században említik, a község ekkor a Kárpát-medence egyik leghíresebb bortermelő vidékeként ismert. A XIX. században a térség szőlőültetvényeit elpusztított a filoxéra, ezután amerikai fajokat telepítettek be. Mára a szőlőművelés és a bortemelés újjáéledőben van, az itteni borok rendre érmeket nyernek a regionális borversenyeken. A községben kisebb szőlő-feldolgozó üzemek működnek, ami az első lépést jelenti a formális, üzem-szerű termelési és értékesítési állapot elérése felé. A községben szálláshelyek a családi házakban vannak, de Tasnád város közelsége lehetőséget nyújt a borturizmus további fejlődésére. Más látnivalók: szilágypéri református templom, szilágypéri ortodox templom, tasnádszarvadi ortodox templom, az 1584-ben épült Ibrányi(Eördögh)-udvarház, valamint két horgásztó. Jelentős helyi esemény a nemes borok versenye, de a jellegzetes szilágypéri pincesor is látogatásra érdemes. Az utóbbi hét évben nagyon népszerűvé váltak a bortermelők és a borfogyasztók körében a Szilágypérben, Halmiban, Nagykárolyban és más megyebeli településeken tartott regionális borversenyek, melyeket a nagykárolyi Szent Orbán Borlovagrend szervez.




www.inforegio.ro
Investim în viitorul tău! Proiect selectat în cadrul Programului Operaţional Regional şi cofinanţat de Uniunea Europeană prin Fondul European pentru Dezvoltare Regională.

Conţinutul acestui material nu reprezintă în mod obligatoriu poziţia oficială a Uniunii Europene sau a Guvernului României.
Pentru informaţii detaliate despre celelalte programe cofinanţate de Uniunea Europeană, vă invităm să vizitaţi www.fonduri-ue.ro